Ahogy a  címben lévő idézőjel is indikálja egy esetleges félreértésről, avagy befektetési baklövésről lesz szó. Rengeteg oldal foglalkozik a „Hova tegyem a pénzem betét helyett?” kérdéssel, miután a betét már alig fizet kamatot. Rendszerint megjelenik (politika mentesen) a „válassza az állampapírt” opció. Azonban aki a megfelelő alternatívát keresi észben kell tartania egy-két dolgot.

Bár Keynes idején (1920-30-as évek) még elég népszerű volt az a gondolat, hogy a modern államok hitelképessége majdhogynem korlátlan, azóta kénytelen voltak a befektetők többször is megtanulni, hogy ez nem igaz. Mint ilyen pénzügyi entitások különböznek a hitelképességeik, csak úgy mint a vállalatok esetében. A magyar állam besorolása még most is a befektetése nem ajánlott, spekulatív kategóriába esik. A Standard & Poor hitelminősítő épp ezekben a napokban erősítette meg korábbi besorolásunkat.

 

Mit jelent ez a befektetőnek? Egész egyszerűen azt, hogy korántsem biztonságos befektetés a magyar állampapír. Nem akarok senkit a magyar államcsőddel riogatni, hogy ez bekövetkezne vajmi kevés esélye van. A besorolás hatása egészen más természetű.

 

A „junk bond” (azaz szemét kötvény) besorolású kötvények egyik jellemzője a többi kötvénytől eltérő, magasabb volatilitás, azaz hogy az árfolyama kevésbé stabil. Ez egész egyszerűen azért van, mivel a piac hangulata nagyban befolyásolja a vételi illetve eladási oldal erejét. Jó hanglat esetében mindenki szeretne minél többet keresni, és mint tudjuk nagyobb kockázatnál nagyobb a potenciális hozam. Rossz, kockázatot kerülő hangulat esetén pedig mindenki szabadulni akar a kockázatos eszközöktől. Bár sokszor csak önbeteljesítő jóslatokról van szó a befektetőket ez nem vigasztalja. A hangulat hatására kialakult hektikus árfolyammozgások a kockázatosság miatt kialakult kisebb, kevésbé homogén piaci feltétel okozza.

 

De miért kell figyelnem az árfolyamot, ha lejáratkor fix névértéket fizet az állam? A lejárat évekkel, akár egy teljes évtizeddel később is lehet. Ha addig várunk úgy le kell mondanunk pénzünk hozzáférhetőségéről. Bár ez betét esetében is így van, azt fel tudjuk törni, amely esetben legalább tőkénkből nem veszíthetünk, valamint elég maximum egy évre előre terveznünk. Kötvény esetében a lejárat előtti értésekítésnkor lehet, hogy csak jóval a vételi érték alatt tudjuk eladni papírjainkat.

 

Akkor majd rövid kötvényt veszek, mondhatnánk. Jelenleg a rövid kötvények hozama nem hogy nem haladja meg a betétekét, de alatta van. Míg betéteinkért így is 1,8-1,9 százalékot kaphatunk, úgy a 12 hónapos magyar állampapírok hozama már csak 1,6 százalékos hozamot kínál.

 

A következő cikkben azt vizsgáljuk meg röviden merre mennek az állampapír árfolyamok a jövőben, és hogyan tudunk felkészülni ezekre a változásokra. Ha a kötvények árfolyammozgásairól szeretne többet megtuni itt tud utána olvasni.